Összesen:
0 Ft
Parajdi sótégla
|
Parajd Parajd Erdélyben, a festői szépségű Hargita megyében található községe, mely már a nevét is a sónak köszönheti. Annak a sónak, mely a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helyévé teszi. Ismerjük meg ennek a méltán híres településnek a történetét! Milyen hatások alakították ki az Élet Sójának is nevezett parajdi kincset? Utazzunk vissza az időben 16 millió évet, ahol a szubtrópusi tenger borította Európa mélyebben fekvő területeit. Szigetek sora bukkant elő a tengerből, melyen gazdag növény és állatvilág élt, de a trópusi korallzátonyok is jellemzőek voltak főleg a mai Erdély területén. 15 millió évvel ezelőttre datálódik az Alpok-Kárpátok hegységrendszer kialakulása a földmozgásoknak köszönhetően, melynek köszönhetően az erdélyi-medencét kitöltő tenger-öböl elszakadt a világtengerektől. A lefolyástalan tavak, tengerek vize pedig bepárlódik, tehát a sótartalma megnő, akár több száz méter vastagságú só is leülepedhet. Az összetétele pedig tartalmazta az eredeti – világtengerbeli – összetételt, tehát jódot és brómot is. A leülepedő sóval a víz édesedni kezdett, amely változás az élővilágban is radikális átalakulást hozott. Később pedig ezek a tavak el is mocsarasodtak a környező hegységek kiemelkedésével. A vulkáni tevékenység volt a másik erőteljes tényező, ami az erdélyi só ma is ismert összetételét meghatározta. 11 millió évvel ezelőtt kezdődött a Kelemen-Havasok és a Görgény-Hargita hegységek kialakulásakor, mely során több ezer méter vastag tufa és láva keletkezett. Az utóvulkáni tevékenység pedig a mai napig zajlik, hatására szén-dioxid, kén, kén-dioxid feltörések áramlanak a felszínre és a felszín alatti vizekkel keveredve szénsavas, kénes forrásokként törnek fel. Ezek a források a kőzetekből értékes ásványi anyagokat oldanak ki, kalciumot, magnéziumot, vasat, nátriumot. A Székely Sóvidék meghatározó szereplői az így keletkezett parajdi termálvíz, de a forrásoknak köszönhetően keletkezik a korondi aragonit – a Székely drágakő - is. A parajdi sóbányászat több ezer éve részét képezi a vidék gazdaságának, kereskedelmének, az úgynevezett só-utak pedig fontos turisztikai vonzerőt jelentenek.
Parajdi sóbányászat Európa egyik legnagyobb sótartaléka található Parajdon. Noha már a római korban megkezdődött a bányászat, kifogyhatatlannak látszik értékes kincséből. Évszázadonként 1%-a kerül kitermelésre az itt található mennyiségnek. Magyarország sószükségletének jelentős részét a parajdi sóbányából nyeri. A turisták számára is kedvelt célpont 120 méter mélységig járható mindössze, ahonnan egy „mellékút”, egy leágazás vezet a kitermelési területhez, melyet ma már robbantásos módszerrel bővítenek tovább. A középkori eredetű bányászati technikát 1945-ben váltotta fel e sokkal hatékonyabb módszer. A székely sóbányászat története a régmúlt időkre nyúlik vissza. A sóvidéki só hagyományos kitermeléséről már 1222-ben találunk írásos emlékeket, a székely szabadság fontos eleme volt. A természeti kincseket szabadon hasznosíthatták, ez a szabad sójog volt a székely sóbányászat egyik fontos eleme, melyet a történelmi korokban vagy elvettek, vagy visszaadtak. A ma is ismert földalatti sóbányászat 1762-ben kezdődött, ekkor nyitották meg a József-bányát, melyet ekkoriban bivalybőrbe kötve négy pár ló húzott a felszínre, de 1765-ben még a felszíni fejtés is folyt. Majdnem száz évvel később a Párhuzamos-bánya is megnyitásra került, majd röviddel ezután az Erzsébet-kutatótárót hozták létre.Az 1970-es évekbe n új mélységi szinteket hoztak létre, mely az országban egyedülálló méretű kamrákkal rendelkezett, 12 m magas, 20 m széles és 200 m hosszú volt. A székely só elnevezés, amit ma is gyakran hallhatunk a parajdi sóra a XV. században keletkezett, és hosszú évszázadokon át megélhetést biztosított a vidék lakóinak, egészséget pedig mind a mai napig használóinak.
Parajdi só A só a szervezetünk fontos alkotóeleme, gyógyhatása pedig vitathatatlan, elég csak arra gondolni, hogy a tengerek közelében élő emberek mennyire hosszú és egészséges életet élnek. A mindennapos környezeti ártalmak – főként a városokban – szmogos, szennyezett levegő sokakat érzékennyé tesz és légúti megbetegedéseket, asztmát, allergiát okoz. Főként az ő számukra jelent egy természetes gyógymódot a só inhalálása, melyre sóbarlangokban van lehetőség, a hatása pedig azonnal érezhető a száraz köhögés csillapításában. De nem csak erre használható a só: tisztítja, fertőtleníti a levegőt, amivel elejét vehetjük a megbetegedéseknek, tisztábbá, szebbé tehetjük a bőrünk, és a sóbarlangokban való pihenés megnyugtató hatása a lelkünket is emeli. A sónak többféle fajtája ismert a keletkezés helyétől és feldolgozástól függően 10-15 fajtát különböztetünk meg, a leggyakrabban a konyhasót és a kősót használjuk. Az utóbbihoz tartozik a parajdi só is, mely a világtengerekből származik és 84-féle nyomelemet, ásványi anyagot tartalmaz. Tiszta összetételű és természetes, ipari eljárások helyett bányászattal termelik ki Parajd sóbányáiból. Mellékhatásai nincsenek, korlátlanul eltartható, és többféleképpen használható az egészségünk megóvására, visszaállítására. Inhalálva tisztítja a tüdőt és a hörgőket, felszakítja a letapadt váladékot, megköti a pozitív ionokat, így tisztítja a levegőt, javítja annak minőségét. Vízben feloldva ivókúraként az alvászavarok és a krónikus fejfájás orvoslója, serkenti a vérkeringést, javítja a koncentrációs képességet, erősíti a fogakat és a fogínyt – ezért öblögetésre is használják – a szervezetet pedig méregteleníti. Védi az agysejteket az elsavasodástól, csökkenti a szívritmuszavart, egyensúlyban tartja a vércukorszintet. Fürdőként hidratálja a bőrt és visszaállítja az egészséges pH-értékét, bőrradírozó és fertőtlenítő – mely hatása akkor érvényesül igazán, ha magunkon hagyjuk az iszapot egy negyed órán át – megelőzi a köszvényt és az ízületi gyulladásokat, meggátolja a túlzott izzadást.
Parajdi sótégla A parajdi sótégla hatékonyan alkalmazható légúti megbetegedések, asztma, álmatlanság, stressz tüneteinek kezelésére. A só kiválóan tisztítja a levegőt, valamint bizonyos mértékben felfogja az elektromos berendézek káros hullámait, ezzel is elősegítve a nyugodt könyezetet és pihenést. Azonban nem mindenki engedheti meg magának, hogy a rendkívül egészséges sóbarlangokat vagy sószobákat rendszeresen látogassa, azonban a sótéglák segítségével állandó, otthoni sószoba alakítható ki. Hatásai:
A sótégla felhasználása Napjainkban az egyre növekvő légszennyezettség megnövelte a légúti megbetegedések számát, sokan küzdenek allergiás, asztmás tünetekkel. Ezekre a problémákra régóta hatásos módszernek bizonyulnak a sóbarlangok és sókamrák, amik a technika fejlődésével akár otthonunkban is helyet kaphatnak, a szobánk egy- vagy akár több falát is felépíthetjük belőle. A sótéglának köszönhetően csökken a száraz köhögés és a szervezet ellenállóbb lesz a fertőzésekkel szemben. Páramegkötő hatása következtében megelőzhető a falakon kialakuló penészesedés kialakulása. A sótégla működéseMint a világon minden anyag, a só is atomokból épül fel. Minden atomnak egy atommagja és egy vagy több elektronja van, ezek építik fel az atomburkot. Ionnak nevezünk minden olyan atomot vagy molekulát, amelynek túl sok vagy túl kevés elektronja van. A belélegzett negatív ionok kedvezően hatnak egészségünkre, míg a pozitív ionok károsak. A sótégla a levegőben levő pozitív töltésű részecskéket megköti, ezáltal megtisztítja a helyiség levegőjét. Sótégla otthonHázakba, lakásokba is alkalmazható a sófal, amely nem csak dekorációs különlegesség, hanem jótékonya javítja a szoba levegőjét, nyugtat és erősíti az iummunrendszert. A levegő javításához kevés só is elég, azonban a gyógyításhoz legalább annyi kilónyi szükséges, ahány négyzetméteres a helyiség. Elérhetők nagyobb sótömbök, lapos sócsempék, illetve sótéglák is, amelyekkel könnyedén lehet falat építeni, és ezáltal a legkedvezőbb eredményeket elérni. Mivel sokaknak nehéz egy sóbarlangba eljutni, ma már több helyen lehet sószoba-bérletet venni, ahol a sóbarlangéhoz hasonló hatást érnek el, a több ezer kiló sóból épített szobákban. Egyre több óvodában jelenik meg ez a fajta szoba, valamint alternatívaként használnak sóhomokozót is, ahol a gyerekek játék közben észrevétlenül lélegezhetik be a sós levegőt. Sütés a sótéglávalA sótéglát izzó parázsra, sütőbe, vagy akár gázégőre helyezve különböző ételek sütésére is alkalmas Süthetünk, grillezhetünk rajta húst, halat, zöldségeket. A sótégla anyagából adódóan jól tartja a hőt, ezért az elkészült ételt könnyű melegen tartani rajta. Olajozásra nincs szükség, az ételek a sütés után könnyen leválnak a tégláról. Fontos, hogy a felhevítés után, a már felforrósodott téglára tegyük az ételt. Antibakteriális hatása miatt tisztítása is egyszerű, elég enyhén letörölni egy nedves ronggyal. Sószobák Szaunákban, egészségmegőrzésre szolgáló helyeken találkozhatunk komplett sótéglából épült szobákkal. Aki próbálta már áldásos hatásait, vagy élvezte azt a meleg hangulatot, amit egy tér okoz, az biztosan elgondolkodott már azon, hogyan tudja otthonába is elvinni mindezt. A légzőszervi problémákkal küzdőnek szinte kötelező, ha gyógyszermentes gyógymódot keresnek, de mindenki más számára is jótékony a só terápiás használata. Tisztítja a levegőt, megköti a pozitív ionokat, széppé teszi a bőrt, segít a pihenésben, ellazulásban. Hatását még jobban kifejti ha hátulról megvilágítjuk, hiszen a hő fokozza az egészségre gyakorolt pozitív hatását, nem beszélve arról, hogy a látvány megnyugtató környezetet teremt, ezért hálószobákba ideális, alvás közben még jobban ki tudja fejteni a hatását. Megköti a levegő páratartalmát, amivel a helyiségek penészedését is megelőzhetjük. Az ideális hőmérséklet a sószobákban 15-20°C. A parajdi sótégla pedig mindenféle szennyezőanyagtól mentes, ugyanakkor gazdag ásványi anyagokban. Vajon ha már a kis sómécsesek hatása érezhető, mennyire jótékony lehet, ha egy – vagy több – falat sóból építünk fel? Számtalan lehetőségünk van erre, hiszen leválaszthatunk egy helyiséget a szobán belül, ahol sókamrát építhetünk, de egy sófallal is hasonló hatást érhetünk el. Ha még így sem látjuk otthonunkban a helyét, akkor a meglévő falunkat is boríthatjuk sótéglával. Amire figyeljünk – nem csak a pihenésünk minősége érdekében – hogy sószobában elektromos eszközöket ne tartsunk! Amit még kerüljünk a sófalunk közelében, a nedvesség, A só ugyan megköti a levegő páratartalmát, mégsem használ sófalunk állapotának, ami ettől kifehéredik. Keressünk neki jól szellőző helyiséget, ha pedig szaunában használjuk, ne dőljünk neki nedves testtel a sófalnak. Az igazán hatékony gyógyhatásához szükséges a minimum 3-5 mg/m3 sókoncentráció, melyet belélegezhető, mikrométeres nagyságrendű részecskék alkotnak. A szükséges mennyiség általában annyi kiló só, ahány négyzetméteres szobára tervezünk.
|
